Míg az 1990-es és 2000-es években a romantikus vígjátékok uralták a mozikat, az elmúlt évtizedben szinte teljesen eltűntek a kínálatból. Bár néha-néha találkozhattunk a műfaj aranykorát idéző alkotásokkal, mint például *A fiúknak, akiket valaha szerettem*, *A szerelem asszisztensei* vagy az *Alkalmi randevú*, ezeket is leginkább csak a Netflixen láthattuk. Az értékelhető romkomok viszont inkább csak megerősítették azt az érzést, hogy a műfaj az utóbbi tíz évben tetszhalott állapotban van. A többi netflixes romantikus film inkább futószalagon gyártott tartalomnak tűnt, amikből hiányzott a szív és a humor. Nem voltak szerethető szereplőik, sem valóban vicces helyzeteik, és az a bizonyos plusz is hiányzott, ami emlékezetessé tette volna őket.
Az ezredforduló környékén ezt a pluszt egyértelműen a shakespeare-i inspiráció jelentette, amelynek köszönhetően olyan ikonikus romkomok születtek, mint a *10 dolog, amit utálok benned* (*A makrancos hölgy*) vagy a *Micsoda srác ez a lány* (*Vízkereszt, vagy amit akartok*).
Az *Imádlak utálni* talán túlságosan is nyilvánvalóan merített a shakespeare-i ihletből, de a *Sok hűhó semmiért* kiváló alapot adott Will Glucknak, hogy újjáélessze a romantikus vígjátékokat. Ehhez segítségül hívta írótársát, Ilana Wolpertet, aki a *Szerelmes hangjegyek: A musical: A sorozatot* is jegyzi, valamint a 2020-as évek szexszimbólumát, Sydney Sweeney-t és a már *A szerelem asszisztenseiben* és a *Hit Manben* is bizonyított szívtiprót, Glen Powellt. Közös munkájuk sikeresnek bizonyult.
Sweeney és Powell karakterei, Bea és Ben – Shakespeare klasszikus *Beatrice* és *Benedick* karaktereinek modern változatai –, ezúttal is állandóan összevesznek. Kezdetben azonban jól alakul a kapcsolatuk: egy tökéletes első randi után, egy félreértés miatt, a köztük lévő szenvedély fagyos gyűlöletté alakul. Ám mivel mindketten hivatalosak egy Ausztráliában tartott esküvőre (ami 2024-re hangolva egy leszbikus lagzi), nem tudják elkerülni egymást, és végül arra kényszerülnek, hogy úgy tegyenek, mintha egy pár lennének.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
