A DC első fázisának debütáló filmje Jaume Collet-Serra, a Non-Stop rendezője által vezetett, bemutatja egy ambiciózus, kezdetlegesen kibontakozó szuperhősszériát és annak főszereplőit.
Természetesen nem célszerű előre lelőni a fordulatokat, így spoilermentesen próbálom összefoglalni, hogy mit tervez ez a posztmodern utalásokból, Marvel-stílusú elemekből és meglepetésekből álló akciófilm, ami mégis összekapcsolódik a munkásmozgalommal.
Amint kimondják a varázsszót, hogy "Shazam", azonnal kiszabadul és az 5000 évvel ezelőtti képzeletbeli Kándakban találja magát egy régi kor hőseként, Black Adamként (Dwayne Johnson). A karakter, akit korábban szabadságharcosként ábrázoltak, most egy nép reményévé válik egy modern, hasonlóan elnyomott vezetővel.
Ugyanakkor a bosszú és a kezdeti morál hiánya egyaránt jelen van ebben az antiszuperhős figurában, akit megmentőnek tartanak. Egy gigacég által megszállt ország elnyomottjai nyerik meg az egykori rabszolgafelkelőt, aki most rombolni készül, de szembeszáll a Doctor Hit (Pierce Brosnan) vezette Igazság Társaságával.
A Zack Snyder-féle történelmi fikció a hiteltelen hatásvadászat alapja: az a hamis mítosz, hogy az ókori óriás építmények rabszolgák munkájával épültek fel egy zsarnok keze alatt. A szekvencia élvezetes lenne, ha nem lenne túl tele pátosszal és nem hangsúlyozná a munkásmozgalom kliséit.
Szerencsére Black Adam karaktere izgalmas és ő tartja életben az akciójeleneteket, bár talán túl sok van belőlük ahhoz, hogy az ember meg tudja emészteni őket. Bár a karakterének szuperhőssége újabb dimenziót ad, még mindig csak egy 2D-s antihős marad, ami szükséges a DC-nek.
A fiúk sorozat már megmutatta, hogy milyen jövedelmező lehet a hősök felelősségének valósághű bemutatása, de a Black Adam esetében úgy tűnik, hogy a nagy stúdiók csak a kereskedelmi akciófigurát ismerik, és nem képesek egy mélyebb, rétegesebb karakter kidolgozására.
Míg Black Adam a földöntúli erők feketebáránya, addig Atomcsapás és társai – akik elvileg a főszereplő által vannak kifigurázva – saját paródiájukká válnak. A probléma az, hogy míg egy szuperhősszatíránál szándékosan írnak ilyen karaktereket, addig itt velük kellene szórakoznunk, és nem rajtuk.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
