Reviewer

Néhány évtizeddel ezelőtt a világűr csupán a két szuperhatalom játszótere volt, ám manapság egyre több vezető gazdaság, ipar és technológiai szereplő kapcsolódik a Föld légkörén túli tudományos kutatásokhoz. India, az Európai Unió, Kína és Japán is saját programokkal lépnek be ebbe a növekvő fontosságú területre, Amerika és Oroszország mellé.

Japán, egy sikertelen múltévi kísérletet követően, idén az ötödik lett az USA, Oroszország, Kína és India után, akiknek sikerült valamilyen eszközt a Hold felszínére juttatniuk. Nemzeti űrügynökségük, a JAXA, jelentős szereplővé vált, és hamarosan bekapcsolódhat a NASA Artemis holdprogramjába. A Toyotával közösen fejlesztett holdjáróért cserébe két japán űrhajós is részt vehet az emberiség számára eddig ismeretlen égitest újbóli felfedezésében.

26 éve tervezett csillagászati megfigyelőállomás is megerősíti jelentőségüket, mely a Tokiói Egyetem által létrehozott, a chilei Chajnantor-fennsíkon álló létesítmény, mostantól a világ legmagasabb ilyen jellegű épülete.

A Tokiói Egyetem Atacama Obszervatóriumába (TAO) egy hat és fél méter átmérőjű infravörös teleszkópot telepítettek, melyet arra terveztek, hogy olyan fontos kutatásokat végezzen, mint az élet eredete és a világegyetem természete. A tudósok remélik, hogy ez az eszköz segíthet választ találni a galaxisok keletkezésének és fejlődésének rejtélyeire is.

Az Atacama-sivatagot választották a csillagászati megfigyelőállomás helyszínéül, mert itt a Humboldt-áramlat állandóan biztosítja az égbolt felhőmentességét. A terület távol esik a lakott területektől, így szinte teljesen mentes a városi fénykibocsátástól is.

A japán tudósok szerint a TAO helyszíne, a déli féltekén, komoly előnyt jelent. Ez lehetővé teszi olyan csillagászati jelenségek megfigyelését, amelyeket az északi félteke obszervatóriumai nem láthatnak.