Az elmúlt években ritkán találkoztam olyan esettel, amikor valaki a környezetemben iOS-ről Androidra váltott, vagy fordítva. Az iPhone, Steve Jobs találmánya, kényelmesen megőrizte nyereséges pozícióját anélkül, hogy attól kellene tartania, hogy a felhasználók elpártolnak, függetlenül attól, hogy mit mutat fel a konkurencia – akár egy kétzsanéros csodatelefont is. 2024-ben is inkább listázható változások vannak, mint valódi fejlődés, de legalább az árak nem emelkedtek, habár az iPhone 16 Pro még mindig 128 GB-os verzióval indul félmillió forintért, és 550 ezerért kapunk kétszeres tárhelyet. - Az iPhone 16 Pro Max 600 ezer forintnál kezd 256 GB-os tárhellyel.
A változások között említendő, hogy a kisebbik Pro modell 6,1”-ről 6,3”-re, a nagyobbik 6,7”-ről 6,9”-re növelte a kijelző méretét. A 149,6 x 71,5 x 8,3 mm és 199 gramm, illetve a 163 x 77,6 x 8,3 mm és 227 gramm méretekkel nincs többé egykezes mindenre alkalmas készülék, csak egy nagy és egy óriási Pro. Ha valaki könnyebb készüléket szeretne, be kell érnie az iPhone 16-tal vagy várnia kell a következő évre, amikor várható az iPhone SE frissítése. A lapos titánkeret és a csúszós üveghátlap tovább nehezíti a nagyobb Pro Max kezelését, ezért a kisebb modellt választottam tesztre.
Bár nem kompakt, a nagy tenyeremmel még kényelmesen használható fogásváltás nélkül, bár az ívelt üveg könnyítene a dolgon. A programozható akciógomb és a hangerőszabályzók balra kézre állnak, míg a bekapcsológomb (vagyis az almás szóhasználattal oldalsó gomb) jobbra található. Az új kamera vezérlőgomb érintés- és nyomásérzékeny, és néhány praktikus funkcióval bír, de ezek előnyei egyelőre korlátozottak, és a Pro Max esetében fotózáskor nem igazán kézre esnek.
Az ismerős vonások maradtak, az összeszerelés pedig a szokásos módon kiváló. Az IP68 por- és vízállóság 6 méter mélységig és 30 percig tart, a Ceramic Shield előlap karcálló, de ha arccal földre esik, ez az üveg is eltörhet. A kijelző 120 Hz-es, HDR10 / Dolby Vision támogatású LTPO Super Retina XDR OLED, 1206 x 2622 pixeles felbontással a Pro, és 1320 x 2868 pixellel a Pro Max esetében, vékonyabb keretekkel.
A TrueTone kijelző jól alkalmazkodik a környezeti fényhez és színekhez, éjszaka sötét és nappal káprázatosan világos. Az Apple limitálja a fényerőt forró időben. A színek élénkek és pontosan kalibráltak, a feketék tökéletesek, az érintési érzékelés pedig ugyanolyan jó, mint az összes haptikus visszajelzés. Az always-on kijelző funkció is jól működik, bár én általában kikapcsolom, hogy javítsam az üzemidőt.
A 12 megapixeles TrueDepth kamerarendszer maradt a Face ID 3D arcazonosításhoz, de a szenzorszigeten faraghattak volna, hogy több ikon férjen el. A fénymérő és közelségérzékelő a felső részen helyezkedik el, a beszédhangszóró szinte láthatatlan, és az alsó ráccsal együtt sztereó hangzást biztosít. A nanoSIM tálca bal oldalon található eSIM opcióval, az USB 3.2 Gen 2-es Type-C port pedig alul várja a csomagolás részét képező kábelt, ami 2.0-s adatátvitelt támogat. A Pro és Pro Max akkumulátorai 3582 és 4685 mAh-ra nőttek, és a MagSafe töltés 25 wattos plafonját érintik. A 15 wattos Qi szabvány is maradt, és a lassú töltés is megmaradt, függetlenül attól, milyen teljesítményű USB-PD töltőt használunk.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
