Reviewer

Sokan viccesnek találják, hogy a Mad Max forgatását Ausztráliában tartották, mivel így spórolhattak a díszleteken. Ennek ellenére igaz, hogy az ország nyugati, sivatagos részét csak egy hajszál választja el az ókori körülményektől, és a TV-ből ismert kamionvonatok járnak ott. Ez lehet az oka annak, hogy nem éreztem olyan lenyűgöző atmoszférát a Broken Roads posztapokaliptikus világában.

Az ausztrál fejlesztésű játékot a helyi állam is támogatta, és a készítők igyekeztek hűen ábrázolni a helyi bennszülöttek életét egy eredeti történetben, de ez nem mindig könnyű. Inkább megtört karakterek drámájáról szól, akik minden nap a túlélésért küzdenek, miközben hátat fordítanak a sebesülteknek, vagy akár eutanáziát hajtanak végre társaikon.

Karakterünk egy őrposztra érkezik, hogy rutinellenőrzést végezzen egy farmon, de hamarosan belegabalyodik a helyi ügyekbe, és egy banditatámadás után menekülnie kell a „nagyvárosba”. Itt nyílik meg a világ és válik elérhetővé a térkép felfedezése és a gyors utazás.

A Broken Roads egy igazi klasszikus szerepjáték. Ha valaki játszott a régi Fallout-játékokkal vagy az Obsidian Pillars of Eternity-jével, ez a játék is ismerős lehet számára. Nem a külsőségek, hanem inkább a háttértörténetünk, kasztunk és képességeink számítanak.

Egyszerre négy társunkkal fedezhetjük fel az ausztrál vadont. A harcok klasszikus, körökre osztott mókák, ahol a helyes taktikai helyzetválasztás fontos. A játék fő hangsúlya a szerepjátékon és döntéseinken van, ahol számos küldetést többféle módon lehet teljesíteni, és a morális iránytű mutatja, hogy milyen világnézetet képviselünk.

A játék látványvilága rendben van, jól fut, részletgazdag, és nincsenek grafikai hibák. Ugyanakkor számos problémával találkoztam, például a nehézségi görbe és a bugok miatt. A játék nem mindig segít eligazodni a küldetésekben, és néha időpocsékolásként érezhető. A teljes élményhez érdemes lehet várni pár frissítést, főleg ha ez az első cRPG-jének számít valakinek.