Reviewer

Patel mély érzelmekkel és szenvedéllyel töltötte meg művét, melyben a kulturális összefüggések fontos szerepet játszanak a történet szövetében. Ennek következtében A Majomember nem csupán egy átlagos bosszúfilm, hanem egyúttal aktuális üzeneteket is hordoz.

Annak ellenére, hogy a Netflix a filmet "John Wick Mumbaiban"-nak hívja, hogy a bosszú és a nyers erőszak hangsúlyozásával felhívja rá a figyelmet, végül Jordan Peele saját produkciós cégével vásárolta meg az alkotás jogait. Úgy ítélte meg, hogy méltó arra, hogy moziban mutassák be, így kerülhetett végül a filmszínházak vetítővásznaira.

A Majomember kétségtelenül nem egy átlagos bosszú- és akciófilm. De vajon tényleg olyan kiemelkedő, mint azt a hírek sugallják?

A Kölyök egy névtelen fiatalember, aki egy Tigris nevű férfi klubjában gorillamaszkot viselve harcol a közönségkedvenc harcosokkal. Napjai unalmasan telnek, de belsejében még mindig ég a gyermekkorában történt tragédia emléke, amikor egy korrupt rendőr meggyalázta és megölte az édesanyját.

Bár hiányzik a hősünkből az erőforrások nagy része, talál egy módot, hogy közel kerüljön az elkövetőkhöz. A Queenie vezette luxusétterem tele van testőrökkel, és a korábban rendőrfőnökké avanzsált Rana sem könnyen elérhető cél.

De a Kölyök nem adja fel, még akkor sem, amikor már a verőemberek és a rendőrök is őt kergetik. Az Alfa által vezetett templomban nem csak menedéket talál, hanem olyan embereket is, akik segítenek neki felkészülni a bosszúra.

A Majomember valódi kulturális mozaik: Patel bevallása szerint számos forrás inspirálta, Bruce Lee-től a koreai bosszúdrámákig, és természetesen a John Wick hatása sem elhanyagolható. De főleg az indiai kultúrára épít, és Hanuman legendájára támaszkodik.

A történet ötvözi a régi kulturális elemeket a modern világgal, és a spiritualitást az emberi ösztönökkel és élvezetekkel, hűen visszaadva nemcsak napjaink India, hanem a globalizált társadalmak kettős természetét.